A hepatológia története a 21. században

A hepatológia a 20. század második felében vált önálló tudománnyá. A 21. század első két évtizedében jelentős további haladás történt. A hepatitis A–G vírusok felfedezése után a legjelentősebb esemény, hogy a hepatitis C és B fertőzés kezelésében megjelentek a valóban hatékony gyógyszerek. A nem-alkoholos zsírmáj és steatohepatitis a legelterjedtebb májbetegséggé vált, progressziója a cirrózis és májrák irányába lehetséges. A hepatocelluláris karcinóma gyakorisága stagnál, a receptor tirozin-kináz gátlók és néhány intervencionális módszer valamit javíthat prognózisán. Az elasztográfia és kontrasztanyagos ultrahang kiegészítették a máj képalkotó módszereit. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hepatológia szekciója folytatta tevékenységét a hepatológus szakemberek képzésében és az új ismeretek terjesztésében változatos tudományos fórumokon. Végezetül, a nemrég elhunyt hepatológusok életére és tevékenységére emlékezünk.

A székletinkontinencia diagnosztikája és kezelési lehetőségei

A székletinkontinencia a beteg életminőségét jelentősen rontó, komplex etiológiájú tünet, amely szekunder módon egyéb betegségek kialakulásához, a munkaképesség csökkenéséhez ...

Antitrombotikus kezelés és gasztroprotekció

Az antitrombotikus szerek okozta gasztrointesztinális (GI) vérzéses szövődmények nagy száma indokolttá tette, hogy a kardiológus- és a gasztroenterológus-szakma áttekintse ezt a ...

A krónikus pancreatitis műtéti indikációi

A krónikus pancreatitis terápiája alapvetően konzervatív, műtétre csak bizonyos szövődmények, illetve az életminőséget jelentősen befolyásoló, állandósult fájdalom miatt kerül sor....

Evidencián innen, evidencián túl

Az epehólyag-kövesség leggyakoribb szövődménye az akut calculosus cholecystitis. Korszerű ellátási algoritmusában az akut szakban elvégzett cholecystectomia térnyerése figyelhető meg. A ...

Anyagcsere- és tárolási májbetegségek gyermekkorban

A lizoszómák olyan intracelluláris sejtalkotók, amelyek kulcsszerepet töltenek be a sejtek homeosztázisában és újrahasznosítási folyamataiban. A lizoszomális tárolási betegségek (LSD) ...

Az anémia etiopatológiája, diagnózisa és kezelése gyulladásos bélbetegségekben

Az anémia az egyik leggyakoribb komorbiditás gyulladásos bélbetegeknél (IBD), amelynek a hátterében leggyakrabban a vasháztartás zavara áll. Bár az anémia prevalenciája kifejezetten ...

Kapszulák a gasztroenterológiában

 A kapszulákat több mint két évszázada használják a gyógyszerészetben a vegyületek kellemetlen ízének, irritáló vagy mérgező hatásának elkerülésére. A fizika, kémia, ...

A felnőtt korú, irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek diagnózisa, terápiája és gondozása

Az irritábilis bél szindróma (IBS) diagnosztikájáról és terápiájáról az agy–bél interakció zavarainak területén jártas hazai szakértőkből álló munkacsoport új nemzeti szakmai ...

A gasztrointesztinális eozinofil sejtek funkciói és heterogenitása

Az eozinofília a gasztrointesztinális traktus számos krónikus gyulladásos állapotának egyik fő jellemzője. Ezen betegségek közül soknak az előfordulási gyakorisága drámai mértékben ...

Bélelégtelenség: diagnózis és terápia

Bélelégtelenségről beszélünk, amikor a bél felszívó működése és emiatt a táplálékok, és/vagy a folyadék és elektrolitok felszívódása olyan mértékű zavart szenved, hogy az ...

<< < 1 2 3 4 5 6 > >>
161 találat 17 oldalon

Szerzői útmutató