Schäfer Eszter összefoglalója...

Interjú Czakó Lászlóval...

Vitális Zsuzsanna összefoglalója...

A székrekedés az egyik leggyakoribb tünet mind a háziorvosi, mind a gasztroenterológiai praxisban. Kialakulásában számos, egymást erősítő tényező is szerepet játszhat, ezért a kezelése is komplex megközelítést igényel. Egyre több irodalmi adat áll rendelkezésre a Limosilactobacillus reuteri előnyös alkalmazásáról a felnőttkori krónikus székrekedés kezelésében.

KULCSSZAVAK: krónikus székrekedés, ...

A Gaucher-kór és a savas szfingomielinázhiány (vagy ASMD) két ritka, autoszomális, recesszív módon öröklődő, lizoszomális lipidtárolási betegség. Becslések szerint körülbelül 200 Gaucher-kóros és 60 ASMD-ben szenvedő beteget kellene gondozni ma Magyarországon, nagy részük azonban még felfedezésre vár. A gasztroenterológus-hepatológus életet menthet, ha a hepatosplenomegaliával jelentkező betegeknél gondol ezekre...

Az elhúzódó hasmenéses kórképek gyógyítására már a negyedik században is alkalmazott eljárás az utóbbi időben került ismét a figyelem központjába, ami a refrakter Clostridioides difficile fertőzések alternatív, hatékony kezelési lehetőségeként vált ismertté. A széklet komplex összetétele miatt nehezen vizsgálható, és nincs összhangban a napjainkban divatos precíziós medicinával. Ennek ellenére egyre több ...

Az antitrombotikus kezelés jelentősen megnöveli a tápcsatornai vérzések kockázatát. Az ehhez társuló mortalitás hátterében részben a vérzés miatti keringésmegingás, sokk, iszkémia, részben éppen a vérzés miatt felfüggesztett antitrombotikus kezelés következtében fellépő tromboembóliás szövődmények állnak. A kezelés során lényeges szempont a korai endoszkópia időzítése. Súlyos, életet veszélyeztető ...

Az autoimmun hepatitis (AIH) epidemiológia, klinikai megjelenés és kórlefolyás szempontjából igen heterogén betegség. A patognomikus tünetek és markerek hiánya miatt diagnosztikája és kezelése kihívást jelenthet a mindennapi klinikai gyakorlatban.
Esetismertetésünkben egy akut megjelenésű AIH-ban szenvedő, fiatal nőbeteg esetén keresztül mutatjuk be a diagnosztika kiemelt figyelmet érdemlő pontjait és a standard ...

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) továbbra is a gasztroenterológusok, sebészek és háziorvosok által leggyakrabban látott betegségek közé tartozik. A GERD különböző formáinak megértése, diagnosztikája és terápiás megközelítései jelentős fejlődést mutatnak, és számos vizsgálatot végeztek a protonpumpagátlók (PPI) alkalmazásával is. Bár a PPI-k továbbra is első választást jelentenek a gyógyszeres ...

A gyulladásos bélbetegség egyik leggyakoribb szisztémás szövődménye, extraintesztinális manifesztációja a vashiányos anémia. A kórkép amellett, hogy rontja a betegek életminőségét, növeli a hospitalizációt, ezáltal az egészségügyi költségeket is. Habár diagnosztikája rutin laboratóriumi paramétereken alapul, gyakran aluldiagnosztizált, ennek következtében kezeletlen marad. Terápiás lehetőségei napjainkban ...

A stressz a szervezet nem specifikus válasza minden ingerre, amely alkalmazkodásra kényszeríti. A hosszan tartó stresszállapot általános rizikófaktor, majdnem minden betegség kialakulásának kockázatát növeli. A bél–agy tengelynek, azaz a tápcsatorna és a központi idegrendszer közötti kétirányú, igen bonyolult összeköttetésnek köszönhetően egyes gasztroenterológiai kórképek kialakulásában vagy lefolyásában is...

„Az orvoslás, benne a sebészet is bármely korszakban fontos igényként volt jelen az emberiség számára, s ez a jövőben is így lesz” – vallja Sápy professzor úr töretlen elhivatottsággal.
 ...

Ez az összefoglaló közlemény a krónikus májbetegségek előrehaladott stádiumában gyakran fellépő egyik súlyos komplikáció, a hepaticus encephalopathia klinikai jellemzőivel, diagnosztikájával, ellátásával foglalkozik. A potenciálisan reverzibilis állapot az érdemi klinikai tünettel nem járó működészavartól a májkómáig terjedő, széles skálán mozgó központi idegrendszeri működészavart jelent, a ...

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelése drámai változáson ment keresztül az immunszuppresszív és a biológiai terápia megjelenésével. A legújabb szakirodalmi adatok arra utalnak, hogy a kórkép természetes lefolyására gyakorolt hatásukat bevezetésük időzítése is befolyásolja. Ugyanakkor továbbra is kihívást jelent azon betegek azonosítása, akik számára a korai hatékony kezelés biztosítaná a legkedvezőbb ...

A gyulladásos bélbetegséggel (inflammatory bowel disease, IBD) kapcsolatos ismeretek gyors fejlődése ismét szükségessé tette az eddigi irányelvek módosítását. Dr. Miheller Pált, az SE Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának docensét, a gyulladásos bélbetegségek neves szakértőjét kértük fel arra, hogy egy interjúban fogalja össze számunkra az ajánlások legfontosabb újdonságait.
 ...

Az autoimmun pancreatitis (AIP) a krónikus pancreatitis ritka formája, amely gyakran elzáródásos sárgaság formájában jelentkezik a pancreasban térfoglaló terimével vagy anélkül; szövettanilag lymphocytás-plazmasejtes beszűrődés és fibrózis mutatható ki; valamint a szteroidra adott gyors terápiás válasz jellemzi. Az International Consensus Diagnostic Criteria az AIP-t 1-es és 2-es típusra osztotta. Az 1-es típus (más ...

A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) egyik képviselője a vajsav (más néven butirát). Az emberi szervezetben jelenlegi ismereteink szerint a legfontosabb szerepe a vastagbélben van. A táplálékkal történő direkt vajsavbevitel elenyésző, de szénhidrátok, rostok felhasználásával a bélben élő baktériumok metabolizmusuk révén SCFA-kat termelnek, illetve kimutattak kifejezetten butirátképző baktériumtörzseket is. Míg a ...

A prokinetikumok a tápcsatorna motilitási zavarainak kezelésére szolgáló gyógyszerek. Bár e betegségek a leggyakoribb kórképek közé tartoznak, mégis alig találunk olyan gyógyszert, amely hatékonyan és tartósan képes volna befolyásolni a motilitási zavart, illetve a következményesen megjelenő tüneteket. Jelen tanulmányban a gyógyszercsoportra vonatkozó általános tudnivalók mellett a hazai piacon az idén ...

A haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) egy ritka, agresszív és potenciálisan életet veszélyeztető kórkép, amelynek alapja az immunrendszer túlzott aktiválódása (1). Az alábbiakban egy 36 éves nőbeteg esetét mutatjuk be, akinek kivizsgálása során ezen kórkép igazolódott.

Kulcsszavak: immunszupresszív gyógyszerek, gyulladásos bélbetegségek (IBD), colitis ulcerosa (UC), aza­tioprin, haemophagocytás ...