Már hagyománynak tekinthető, hogy a kardiológusok által alkalmazott antitrombotikus kezelésről és annak vérzéses mellékhatásairól a kardiológus és gasztroenterológus szakma képviselői beszélgetnek egymással. Az MGT idei kongresszusán dr. Becker Dávid professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese tartott előadást arról, hogy milyen legyen az optimális antitrombotikus kezelés, amely ...

A székletritmus megváltozása, a szorulás gyakori probléma. Ha szervi eredet nem bizonyítható, nagy valószínűséggel funkcionális állapottal állunk szemben. Ez azonban csak gondos kivizsgálás után mondható ki. Tüneti kezelésben elsősorban ozmotikus hatású székletlazítók alkalmazása javasolt.
 ...

A vashiány és a vashiányos vérszegénység világszerte nagyon elterjedt. A vashiány kezelésére alkalmazott vaskészítmények gasztrointesztinális (GI) mellékhatásokat okoznak, és ezzel veszélyeztetik a kezelés betartását. Az intravénás vaspótlás költséges, nehezebben kivitelezhető és nem kockázatmentes, mivel infúziós és túlérzékenységi reakciók léphetnek fel. Ezekre a problémákra nyújthat megoldást egy új ...

Magyarországon Bertényi Anna szemészt, Falus Miklós nőgyógyászt, Szebeni Ágnes belgyógyászt és Greguss Pál fizikust tekintjük az orvosi ultrahang-diagnosztika alapító atyái-anyáinak.
Az egydimenziós A-scantől a „bistabil” készülékeken keresztül a gray-scale statikus és real-time (mozgóképet adó) készülékekkel indult el az az út, amely a color doppler, a power doppler és a 3-4 dimenziós technikát, a ...

A krónikus gyulladásos bélbetegeket kezelő és gondozó orvosok és dietetikusok véleménye megoszlik a különböző diétás intervenciók alkalmazásának és a klinikai táplálás elkezdésének kérdéséről. Bizonyos diéták alkalmazása úgy terjed, hogy még nincs evidenciaszintű bizonyíték az előnyök és a mellékhatások igazolására. A hosszú távú, erősen beszűkített diéták alkalmazása kihatással lesz a beteg ...

Ne pudeas quae nescieris te velle doceri.
(Cato) ...

A gyulladásos bélbetegségek esetén az ileokolonoszkópia az egyik legfontosabb diagnosztikus módszer, amelynek megfelelő minőségben történő elvégzése kulcsfontosságú az eredményes kezelés szempontjából. Míg a szűrő kolonoszkópiák esetén az adenomadetekciós ráta az egyik legfontosabb mérőszáma az endoszkópiának, a gyulladásos bélbetegség különböző szakaszaiban eltérő minőségi mutatók ismerete és ...

A krónikus pancreatitis terápiája alapvetően konzervatív, műtétre csak bizonyos szövődmények, illetve az életminőséget jelentősen befolyásoló, állandósult fájdalom miatt kerül sor. A leggyakoribb indikáció a fájdalom, amely a betegek mintegy 95%-ában jelentkezik. Az esetek jelentős részében kell műtétet végeznünk cholestasist, icterust okozó choledochuskompresszió, duodenumstenosis vagy pszeudociszta miatt. A ...

Az epehólyag-kövesség leggyakoribb szövődménye az akut calculosus cholecystitis. Korszerű ellátási algoritmusában az akut szakban elvégzett cholecystectomia térnyerése figyelhető meg. A műtéti indikáció felállításában azonban a gyulladás súlyosságán, illetve fennállásának idején túl a beteg általános állapota, műtéti teherbírása is kulcsfontosságú szempont. Azon betegek körében, akiknél az akut műtét ...

A lizoszómák olyan intracelluláris sejtalkotók, amelyek kulcsszerepet töltenek be a sejtek homeosztázisában és újrahasznosítási folyamataiban. A lizoszomális tárolási betegségek (LSD) közé több mint 50 kórkép tartozik, ezek együttes, vélt prevalenciája 1:8000. A patomechanizmus alapja az egyes komplex molekulák (pl. szfingolipid, mukopoliszacharid) károsodott lebontása vagy szállítása egy adott enzimdefektus ...

Dr. Altorjay István, a Debreceni Egyetem professzora üléselnöke volt annak szimpóziumnak az MGT 66. kongresszusán, amely a „Küzdelmek, súlyok és ellensúlyok a gasztroenterológiában” címet kapta, és amelyen tulajdonképpen szakmapolitikai kérdéseket, aktualitásokat vitattak meg. Interjúnkban Altorjay professzor elmondja, hogyan látja a hazai gasztroenterológiai ellátás helyzetét, milyen új eszközök, technikák ...

Dr. Molnár Tamás professzor az MGT 66. kongresszusán tartott előadásában a genetikai prediszpozíció szerepéről beszélt az IBD-ben szenvedő betegek személyre szabott terápiájában. Hol tartanak ma a kutatások az IBD etológiájának a felderítésében? A genetikai háttér megismerése hogyan tudja segíteni a terápiát? Hányféle biológiai terápia áll rendelkezésünkre, és hogyan lehet kiválasztani közülük a ...

Dr. Farkas Klaudiát, a SZTE Belgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai Centrum docensét előadásáról kérdeztük, melyet Van-e alternatívája az anti-TNF szereknek első vonalban colitis ulcerosában? címmel tartott meg a Magyar Gasztroenterológia Társaság 2024. évi Nagygyűlésén. Az interjúból kiderül, hogy mit tudunk ma a colitis ulcerosa patomechanizmusáról, a terápiás célpontokról, és milyen eredményességgel ...

PRO OPTIMO MERITO IN GASTROENTEROLOGIA díjat vehetett át az MGT idei kongresszusán Dr. Palatka Károly, a Debreceni Egyetem docense, akinek nevével elsősorban az IBD-ről szóló szimpóziumok és előadások kapcsán találkozhattunk a rendezvényen. Interjúnkban is ebben a témában kérdezzük: Melyek a Crohn-betegség jelenlegi kezelési lehetőségei? Hogyan néz ki ma a colitis ulcerosa kezelésének hazai gyakorlata? A terület ...

Az MGT siófoki kongresszusán tartott előadásában Dr. Miheller Pál sorra vette mindazokat a gyógyszereket, amelyek ma szóba jönnek a Crohn-betegség kezelésében. Interjúnkban is áttekintjük azokat a tapasztalatokat, amelyek összegyűltek a kórképpel kapcsolatban: Crohn-betegségben vajon mennyire válik be a mesalazin? Változott-e a megítélése a szteroidoknak? Jelenleg mi a szakmai vélemény az azathioprin alkalmazásáról? ...

Mi lenne, ha a tudományos előadások diaképeinek összeállítását a mesterséges intelligenciára bíznánk? A forrongó terület jelentőségét illusztrálandó Dr. Szepes Zoltán pont ilyen, a chatGPT segítségével készült képeket mutat be bevezetésképpen. Továbbá beszélt arról, hogyan aknázhatja ki a gasztroenterológia az MI nyújtotta lehetőségeket. Dr. Szepes Zoltán izgalmas és meglepő adatokat oszt meg velünk ...

Hol lesz az orvos szerepe az MI elterjedésével? Ezzel a kérdéssel indítja előadását Dr. Palatka Károly, aki az MI lehetséges szerepét elemzi az IBD ellátásában, a diagnózistól a terápiás döntéseken át a betegkövetésig. Mennyire korrektek az MI válaszai az IBS-s betegek kérdéseire? Milyen hordozható eszközök képesek detektálni a gondozás szempontjából fontos tüneteket? A beteg aktivitásának monitorozása hogyan...

Régóta ismert, hogy antibiotikumkúrák alatt és után, valamint hasmenések esetén érdemes a bélflórát támogatni és probiotikumokat alkalmazni. A probiotikumok között ún. spóraképző mikrobákat is találhatunk, amelyek ezen tulajdonságuk révén ellenállnak a gyomor savas közegének, és az antibiotikumok is hatástalanok velük szemben. Ennek köszönhetően biztonságosabban jutnak le a bélrendszerbe, ahol kolonizálódnak,...

A probiotikum története nem a távoli múltba nyúlik vissza. 1989-ben jelent meg először egy, a higiéniai hipotézisről szóló tanulmány (1), amely a fiatalkori fertőzések potenciális védőhatását vetette fel különféle atópiás megbetegedések, így az asztma, a szénanátha és az ekcéma kialakulásával szemben. A tanulmány szerint kimutatható, hogy a családban több testvér jelenléte, a vidéki környezet és a ...