A Lyon Consensus 2.0 útmutató összefoglalja azokat az egyértelmű kritériumokat, amelyek a nyelőcsőreflux betegség (GERD) diagnózisa mellett, illetve a kórisme ellen szólnak.
A konszenzus részletezi azokat a tüneteket, amelyek nagy valószínűséggel összefüggnek a refluxepizódokkal, illetve kiemeli azon tüneteket, amelyek valószínűleg nem függnek össze a refluxfolyamattal.
A Lyon Consensus 2.0 összegezi a GERD ...

Az antitrombotikus (thrombocytaaggregáció-gátló – TAG és antikoaguláns) szerek alkalmazása nélkülözhetetlen a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris – CV) betegségek kezelésében. Az antitrombotikus szerek alkalmazása azonban növeli a tápcsatornai vérzések kockázatát. A megelőzés során a CV és a gasztrointesztinális (GI) kockázati tényezőket egyaránt figyelembe kell venni és hatékony gyomornyálkahártya-...

A legtöbb savas refluxepizód és refluxos tünet étkezés után jelentkezik. Ez elsősorban a „savtasak” kialakulásával magyarázható. A savtasak a nyelőcsőreflux betegség (GERD) kezelésének lehetséges célpontja. A tanulmány áttekinti az alginátok hatásmechanizmusát és a GERD kezelésében betöltött szerepét.

Kulcsszavak: alginát, savtasak, nyelőcsőreflux betegség (GERD), savas reflux, hiatus hernia, GERD kombinált...

A gyomornyálkahártya-védelem (gasztroprotekció) alapja a hatékony savszekréció-gátlás. A protonpumpagátló (PPI) szerek bevezetése forradalmasította a felső tápcsatornai betegségek, különösen a savfüggő kórképek kezelését és kimenetelét. A PPI szerek biztosítják a leghatékonyabb gasztroprotekciót. Az antikoaguláns, antitrombotikus kezelés során gyakran nem alkalmazunk hatékony gasztroprotekciót, amely a PPI ...

Az emésztőrendszer a SARS-CoV-2-fertőzés fontos célpontja. A COVID-19 vírusa által fertőzött betegekben a légúti manifesztációk mellett nagy arányban emésztőszervi tünetekkel (étvágytalanság, hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom) és májfunkció-eltérésekkel is számolni kell. A tápcsatorna bármely szakaszát érintheti a SARS-CoV-2 vírus, meglévő gasztrointesztinális (GI) betegség pedig növeli a ...

A gyulladásos bélbetegségek élethosszig tartó kórállapotok, a természetes lefolyásuk nem kiszámítható. A kórjóslatot számos tényező befolyásolja, amelyekből azonban csak valószínű kórlefolyás becsülhető. A szerzők a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség lefolyásának eddigi adatait elemzik. A kórlefolyást a kezelés is befolyásolja. Az újabbak, az integringátlók, az anticitokinek és az új kis molekulájú...

Előzetes vizsgálatok felvetették, hogy a protonpumpagátló (PPI) rendszeres szedése növelheti a SARS-COVID-19-fertőzés kockázatát és a betegség lefolyásának súlyosságát. A rendelkezésre álló adatok kritikai értékelése mellett az összefoglaló rávilágít az ok-okozati bizonytalanságokra. Ebben a vonatkozásban a PPI szerek szerepének tisztázására megfelelően megtervezett és dokumentált prospektív vizsgálatokra ...

A mikroszkópos colitis (MC) az utóbbi évtizedben a figyelem előterébe került, amelyet a kórkép gyakoribb felismerése és a kóreredettel kapcsolatos számos új adat magyaráz. Az MC incidenciája egyes népességben elérte a gyulladásos bélbetegségek szintjét. Kialakulásával kapcsolatban számos tényező szerepe vetődött fel: az immunológiai eredet, genetikai hajlam, hormonális háttér és jelentőssé vált a mikrobiom és...

A funkcionális dyspepsia (FD) a leggyakoribb funkcionális tápcsatornai kórképek közé tartozik. Az FD helyes kórisméje és differenciáldiagnosztikája gyakran komoly kihívást jelentenek. Az egészségügyi költségek mérséklése céljából a mindennapos gyakorlatban fontos, hogy az orvos felismerje az FD-t, megfontolt és mértéktartó módon tervezze meg a kivizsgálást és hatékony kezelést alkalmazzon. A szer­zők ...

A nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) szerek nélkülözhetetlenek a mozgásszervi betegségek kezelésében. Az NSAID-szerek alkalmazása azonban a tápcsatorna nyálkahártyájának károsodásával, beleértve peptikusfekély-betegség képződésével és szövődményeinek kialakulásával járhat. A mellék­hatások és szövődmények megelőzése során a gasztrointesztinális kockázati tényezők mellett elsősor­ban a ...

A protonpumpa-gátló (PPI)-szerek világszerte a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak. A PPI-szerek hosszú távú, megalapozatlan használata bizonyos aggodalomra adhat okot. Az újabb irodalmi adatok tükrében a szerzők áttekintik a hosszú távú PPI-kezelés biztonságosságát. A túlzott és indokolatlan használat tükrében, a gyakorló orvos csak körültekintéssel, egyértelmű javallattal, a legkisebb ...

A protonpumpa-gátló (PPI) szerek bevezetése forradalmasította a felső tápcsatornai betegségek, különösen a savfüggő kórképek kezelését és kimenetelét. A PPI-szerek hosszú távú, megfelelő javallat nélküli, nagy dózisban történő túlzott használata („overuse”) esetén felmerült bizonyos mellékhatások lehetősége. A PPI-szerek esetleges mellékhatásait taglaló számos közlemény ellenére, ezek ...

Az akut hasi kórképek differenciáldiagnosztikájában alapvető a képalkotó vizsgálatok szerepe, de a vizsgálómódszerek korlátai a kórkép felismerését nehezíthetik. Két, kezdetben mesenterialis panniculitis miatt Osztályunkra felvételre került, középkorú férfi beteg esetének ismertetésén keresztül kívánjuk felhívni a figyelmet a mesenterialis panniculitis, mint radiológiai véleményekben nem ritkán megjelenő...

Összefoglaló közleményünket az endoszkópos szakmacsoport neves hazai szakemberei által kiválasztott, a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt évben megjelent legfontosabb közleményekből állítottuk össze. Közleményünk segítséget nyújthat a hazai endoszkópos és gasztroenterológus kollégáknak a szakmai újdonságok követésében és a legfontosabb nemzetközi irányelveknek való megfelelésben, ezáltal javítva a hazai ...

A savfüggő kórképek kezelésének „aranystandardját” a protonpumpa-gátlók (PPI-szerek) képezik. A PPI-kezelés ellenére a betegek egy részében fennmaradnak a refluxos tünetek. A PPI-kezelés sikertelensége esetén gondosan ki kell elemezni a lehetséges okokat. PPI-kezelésre refrakter betegek esetében számos terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre. A GERD-betegek speciális alcsoportjainak kezelésében a H₂-receptor-...

Nyolcvan éves nőbetegnél epeúti obstrukció miatt papillotomia és ERCP elvégzése történt, majd két nappal később mellkasi panaszok kezdődtek, amelyek kezdetben nem jártak troponin-T-emelkedéssel. Másnap a beteg panaszai újból jelentkeztek, ekkor az emelkedett troponin-érték mellett negatív T-hullámok jelentek meg a csúcsi és mellkasi elvezetésekben. Non-Q miokardiális infarktus gyanúja miatt az aktuálisan ügyeletes ...

Az aortobifemoralis bypass műtét szövődményként évekkel az operációt követően is tápcsatornai vérzést okozhat. Az aortoenterális fistulák pulzatilis és fatális vérzést egyaránt okozhatnak, diagnosztikájuk mindkét esetben komoly nehézségbe ütközik. Osztályunkon 2017-ben 4 hónap alatt 3 olyan beteget vettünk fel tápcsatornai vérzés miatt, akiknek a kórelőzményében aortobifemoralis áthidaló műtét szerepelt. ...

A laktózintolerancia a leggyakoribb szénhidrát-felszívódási zavar és az egyik fontos emésztőszervi probléma a klinikai gyakorlatban. A laktózintolerancia rontja a betegek életminőségét. A laktózintole­rancia fogalma változóban van. A diagnózis rendszerint hidrogén-kilégzési teszttel történik, de újabban a genetikai teszt gyakorlati szerepét is figyelembe kell venni. A hidrogén-kilégzési teszt és a genetikai ...

A kolonoszkópos vizsgálóhelyek és a vizsgálók szokásai, endoszkópos technikája és eredményessége között jelentős eltérések mutatkoznak. A vizsgálatok növekvő száma és a populációs szintű vastagbélrák szűrőprogramok bevezetése kapcsán felmerült az igény arra, hogy egyszerű, széles körben alkalmazható minőségi mutatókat hozzanak létre. Ez lehetővé tenné a laborok összehasonlíthatóságát, javíthatná ...